Féreg , különféle, nem kapcsolódó gerinctelen általában puha, karcsú, hosszúkás testű állatok. A férgeknél általában hiányoznak a függelékek; a polychaete annelidák a feltűnő kivétel. A férgek számos gerinctelen phyla, köztük a Platyhelminthes (laposférgek), Annelida (szegmentált férgek), Nemertea (szalagférgek), Nematoda (gömbférgek, pinwormok stb.), Sipuncula (mogyoróférgek), Echiura (kanalasférgek), Acanthocephala (tüskés-) tagjai. fejű férgek), Pogonophora (szakállférgek) és Chaetognatha (nyílférgek).
A kifejezést lazán alkalmazzák a százlábúakra és a százlábúakra is; más gerinctelenek, különösen egyes rovarok lárva (éretlen) formáihoz; és néhány gerincesnek - például. a vakféreg ( kígyó törékeny ), végtag nélküli, kígyószerű gyík. Valamikor a féregszerű állatok összes phyláját Vermes osztályba sorolták, ez a kifejezés már nem általános használatú.
A férgek fő csoportjai különféle faj nak,-nek laposféreg , annelid, szalagféreg, tüskés fejű féreg és aschelminth ( qq.v. ). A férgeknek általában hosszúkás, tubelikus testük van, általában meglehetősen hengeres, lapított vagy levélszerű alakú, és gyakran mellékeik nélkül. Méretük kisebb, mint 1 mm (0,04 hüvelyk) egyes fonálférgekben és 30 m-nél (100 láb) nagyobb egyes szalagférgekben (phylum Nemertea).
A férgek elterjedése univerzális, tengeri, édesvízi és szárazföldi élőhelyeken fordul elő. Bizonyos típusú férgek élősködők, mások szabadon élnek. Emberi szempontból a férgek fontosak talaj klímaberendezések ( például. annelidák, aschelminták), valamint emberek és háziállatok parazitáiként ( például. platyhelminták, aschelminták) és a növények ( például. aszelminták). Ökológiailag a férgek fontos összeköttetést képeznek az élelmiszerláncokban a világ gyakorlatilag minden ökoszisztémájában.
